MAI ITA BUKA HATENE KONABA IMPAKTU HUSI SO’E FO’ER ARBIRU

Lixu hanesan sasan restus ne’ebe ujadu no so’e ona hodi hamosu iss ne’ebe ladi’ak. Uluk se’i ki’ik Inan Aman hanorin ita atu so’e lixu iha nia fatin. Maibe to’o agora ema barak mak seidauk iha konsensia no so’e lixu arbiru iha fatin-fatin hanesan mota, valeta no fatin publiku sira. Maske lixu ne’ebe so’e arbiru ho montante ki’ik maibe neneik ba bebeik sei sa’i barak no fo impaktu la di’ak ba ambiente no ema.

bukahatene.com, markoni,24/08/2023

Ambiente hanesan rekursus naturais ida ne’ebe bo’ot no fo influensia ba seres vivos.

lee mos: iha etapa 4 hodi prevene inundasaun

Belun sira, ho so’e fo’er arbiru, bele fo impaktu la di’ak ba ita ema nia moris mak ne’e!

Ho nune’e, ita se’i koalia impaktu la di’ak husi hahalok so’e fo’er arbiru. Liu husi informasaun sira tuir mai.

IMPAKTU NEGATIVU SO’E LIXU ARBIRU

1. Poluisaun ba Anin

Lixu ne’ebe mak so’e arbiru iha fatin publiku hanesan fatin turismu, jardin no luron ninin sira ne’ebe mak fo afeitu iss la di’ak.

2. Poluisaun Be’e

Alem husi poluisaun anin, lixu ne’ebe mak so’e arbiru iha area mota no tasi bele mos hamosu poluisaun ba mota no tasi. Dalaruma, komunidade sira sei menus konsensia ho nune’e hodi so’e lixu iha area mota no tasi.

Attitude refere klaru katak la diak no tenki halakon, tamba sei halo poluisaun grave liu sei hamosu inundasuan no moras oin-oin. Tamba lixu ne’ebe mak so’e iha area mota no tasi sei fo impaktu la diak ba rikeza sira iha tasi laran. Attitude ida ne’e mos fo impaktu ba lukru peskador nian.

3. Hamosu Inundasaun

Lixu ne’ebe mak sei so’e nafatin iha fatin-fatin sira liu iha valeta, mota no tasi ikus sei mosu inundasaun tamba bee nia dalan nakonu ho lixu ne’ebe mak so’e arbiru.

Bee dalan ne’ebe nakonu ho lixu sei hamosu intupidu ikus mai bee refere nakonu wainhira udan mai sei hamosu inundasaun.

4. Hamosu Moras

Lixu ne’ebe mak so’e arbiru iha fatin-fatin sei hamosu dois/iss ne’ebe mak la diak.

Nia iss ne’e rasik sei dada lalar, susuk no barata. Animal tolu ne’e sertamente lori moras, Hanesan dengue, susar dada iss, isin kulit no seluk tan.

Husi so’e foer arbiru hamosu ona impaktu sira ne’ebe mensiona ona iha leten ba ita nia vida no mos ba ambiente. Ne’e duni, mai ita hotu kuidadu ita nia saude no ambiente hodi la bele so’e foer arbiru iha fatin publiku hanesan iha jardin, fatin turismu, luron ninin no valeta. Husi hahalok so’e foer iha nia fatin bele fo vantajen ba ita ema no ambiente mak hanesan livre husi moras no hamenus risku inundasaun.

Hakerek Nain:

1. Clavio António Mendes Belo, L.Ed
2. Sonia Castro de Jesus Paixão Luan, L.Enf